Hétvégi kirándulásom Horst kastélyához vezetett. A kastély hangulatát csak fokozza az azt körülölelő vidék szépsége. Fás lankákkal és tavakkal fokozza az utazó hangulatát ez a vidék. Horst vára a Winge völgyének kiemelkedő pontján helyezkedik el közel Leuven városához, mely a középkorban a Brabant hercegség legnagyobb és legfontosabb városa volt.
A vár története egészen a 13. századik nyúlik vissza. A kastély pontos eredetét homály fedi, de az első írásos emlékek ahol megjelenik a Horst név az 1263 és 1268-as évekből ered, amikor is Jan van Thunen Horst-ban telepedett le és ettől kezdve hívatta magát Johannes van Horst-nak. Az ekkori komplexum egy farmházból, melléképületekből és malomból állt. (Magának a Horst névnek több jelentése is ismert úgy mint "sűrű", "domb" vagy "fészek".
1369-ben Horst-ot megvette Amelric Boote egy gazdag pénzváltó és a pénzverde vezetője aki a középkori kastély építtetője volt. Az akkori épületkomplexum egy megerősített lakóépületet (latin FORTALICIUM ami erődöt, várat jelent) várárkot és felvonóhidat foglalt magában. Ezen épületkomplexum alkotta az alapját a ma fennálló várnak. A meglévő vártorony és kapuház közel azonos az akkorival.
1422-ben a kastélyt egy magas rangú leuveni nemesi család sarja (mely család a 15. században több polgármestert és előjárót adott a kornak) nevezetesen Americ Pynnock vette meg. Ugyan 1462-ben egy rövid időre a Burgundy ház birtokába került a kastély, de 1482-ben Lodewijk Pynnock (Americ unokaöccse) visszavásárolta. A kastély életében igen meghatározó személy volt. Pynnock. Leuven végrehajtói tisztségét töltötte be, de mégis a Burgundy herceg érdekeit támogatta a városéival szemben. Pynnock számára ez egy végzetes baklövés volt mivel amikor Leuven konfliktusba keveredett Austriai Maximiliannal - Burgundy Mária özvegyével - ő a gyűlölt Maximilian oldalára állt. Ezt természetesen Leuven polgárai nem nézték jó szemmel. Az 1488-89-es zavargások alatt Pynnock leuveni rezidenciáját felgyújtották ezt követően pedig gyanús körülmények között a Horst-i kastély is a lángok martalékává vált.
Öröm az ürömben hogy mikor
Maximilian végső győzelmet aratott, megjutalmazta Pynnock-ot szolgálataiért így Pynnock újjá tudta építeni a várat. Az újdonsült várban Pynnock gazdag fesztiválokat és rangos versenyeket szervezett Hors-t várában. Mivel igen fösvény életet élt gyorsan elfogyott vagyona, így 1500-ban arra kényszerült hogy eladja a várat. Ebben az időben Horst kikerült Leuven fennhatósága alól és Mechelen város fennhatósága alá került (Mechelen kb. 25 km-re északra fekszik Horst-tól).1521-ben a kastély Gills van Busleyden birtokába került. Ez a gazdag Mechelen-i család nagy érdeklődést mutatott (és támogatást nyújtott) a humanizmus iránt. Így esett hogy, Erasmus - aki az egyik Van Busleyden végrendelet végrehajtója volt - megalapíthatta a híres leuveni "College of the Three Languages". Bár a Van Busleyden-ek nem szórták a pénzt, de sokszor kölcsönöztek uralkodóknak ami hosszútávon nem volt jövedelmező. Mi sem mutatja jobban ezen tevékenység hátulütőit, hogy a 17. század elején a család tönkre ment.
1605-ben Hosrt egy Aarschot-i nemesi család a Van Schoonhovens család kezébe került. Nekik köszönhetjük a belső udvar körüli épületszárnyak befejezését. 1650-ben Maria-Anna van de Tympel özvegy (1606-1658) örökölte a birtokot. Igazi nemesi származású nő volt, apai ágon a Brabant hercegtől míg anyai ágon Aarschot grófjától és Schoonhoven lordjaitól, Diest-től és Hoorn-tól. Ő volt az utolsó olyan tulajdonos aki a várban is élt. Nagyon sok fontos építményt köszönhetünk neki, mint a mennyezeti stukkókat a három csarnokban a lakószárnyban, az új kápolna épületét amit a vártoronyhoz építettek és a várfalon kívül szolgálói szárnyat valamint kocsiszínt.
A 17. század közepétől kezdve több nemesi család örökölte Horst várát, de nem mutattak nagy érdeklődést a kastély iránt így az idők folyamán "divatjamúlt" lett. Általában gondnokok éltek a birtokon akik fenntartották az épületeket és a gazdaságot, akkoriban Horst igen népszerű vadászterület volt.
Azt hiszem a kastély története (gratula annak aki még ébren van!!!) nagyon jól reprezentálja a korok viszontagságait melyeken végigment a kastély. Nagyon élvezetes volt bejárni az épületet, felmenni a vártoronyba bejárni a csarnokokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése